Mikor volt az első Drupád, hogyan emlékszel vissza rá?
Elég jól emlékszem, mert nem is volt olyan régen, mint az előttem nyilatkozó kollégáknak, ráadásul még egy éve sem dolgoztam az Eurojet-nél… 2016-ban történt, ez volt az első kiállításom ebben a szakmában. Korábban még a Fespán sem jártam, így teljesen lenyűgözött a düsseldorfi kiállítás grandiózus mérete. Ahogy mondani szokták, ez egy város a városban. Szóval, zöldfülűként, éppen kikerülve az ÓE RKK-ról, - mint csomagolás- és papíripari mérnök -, igazi "áll leesős" élmény volt találkozni azokkal a vezető nyomdai technológiákkal, amikről korábban legfeljebb a tankönyvekben olvastam. Teljesen őszintén, még a széles formátumú nyomtatást is csak tanultam akkoriban, amikor szembesültem a nyomdaipar legnagyobb gyártóival és innovációival. Érdekes volt látni, hogy az LFP milyen kis szegmenst tesz ki az egész nyomdaipar világában. Az óriási csarnokok, a meghatározó márkák, ahogy bemutatták teljes flottájukat… eszméletlen élmény volt, tényleg csak kapkodtam a fejem és próbáltam befogadni a rengeteg új információt.
Hogyan élted meg az elmúlt évek nyomdatechnológiai változásait?
Az én szakmai utam a széles formátumú nyomtatás (LFP) területén kezdődött, és mondhatni, hogy a digitális világban szocializálódtam. 2015-ben csöppentem bele az inkjet technológiába, amikor az Eurojet szinte teljesen a széles formátumú piacra koncentrált. Az első piaci tapasztalataimat és tudásomat itt szereztem meg. Már akkor is voltak olyan tradicionális nyomdák, amelyek a hagyományos technológiák (ofszet, flexo) mellett elkezdtek befektetni a széles formátumú nyomtatásba, felismerve, hogy minél több dolgot kell házon belül gyártani. Azonban ezeknél a nyomdáknál a széles formátumú nyomtatás még mindig csak a teljes gyártásuk kis százalékát tette ki.
2015-re már egyértelmű volt, hogy a kültéri reklámgyártásban a szita technológia szinte teljesen visszaszorult. Ekkorra lezajlott egy digitális forradalom a nyomdaiparban, különösen a széles formátumú nyomtatás területén, az inkjet technológia teljesen felváltotta a hagyományos módszereket. Elegendő, ha a Fespa kiállítást vesszük példának: ma már csak néhány gyártó mutat be szitagépeket, a többiek mind digitális inkjet technológiát használnak. Húsz évvel ezelőtt ez még fordítva volt.
Csúcsra járatás
Ez a szegmens volt az első, ahol a digitális technológia teljesen átvette a hagyományos módszerek helyét, köszönhetően annak, hogy a változó tartalmú munkák nagy volumenű nyomtatása digitális technológiával sokkal hatékonyabbá vált. 2015-ben már az volt a kérdés, hogy melyik új nyomtatási technológia tudja legjobban meggyorsítani a munkát, és meddig tudnak elmenni a gyártók a sebesség növelésében. Ebben az évben robbant be a piacra a HP Latex 3. generációja, amely világszerte, így itthon is, nagy sikert aratott. A hagyományos oldószeres nyomtatók gyártói is igyekeztek lépést tartani, és fejlesztéseik során mindent megtettek, hogy versenyben maradjanak.
Izgalmas időszak volt, amikor mindenki kereste a másik gyenge pontjait egy-egy eladásnál. Közben az UV nyomtatók is folyamatosan fejlődtek, legyen szó tekercses vagy táblás nyomtatókról. Érdekes volt látni, hogy a különböző gyártók melyik technológia mellett tették le a voksukat, és hogyan fejlesztették azt a csúcsra.
Az LFP-n belül érdemes megemlíteni a Canon UV-gél technológiáját, amelyet 2017-ben mutattak be. Akkor még csak pislogtunk, hogy mi is ez pontosan, és elemeztük, mennyire lesz konkurencia a portfóliónkban lévő gépekkel szemben. 2019-ben megállapodtunk a Canon-nal, és a Colorado nyomtató azóta is az első és egyetlen 160 cm szélességű tekercses gép, amelyet ipari felhasználásra terveztek.
Az utófeldolgozás nem csak játék és mese...
Az utófeldolgozás szintén kulcsfontosságúvá vált, a megnövekedett nyomtatási sebességeket követnie kellett az utófeldolgozó berendezéseknek is. Például a Summánál 2015-ben még csak az F1612-es modell volt elérhető a síkágyas asztalok kínálatában, de mára már 5 különböző asztalméret közül választhatunk, és rengeteg új hardveres és szoftveres fejlesztés történt azóta.
Merre tart a csomagolás gyártás?
Az LFP-n túl megemlíteném még a hullámkarton-csomagolás gyártókat, mert ez az a szegmens, ami közel áll a szívemhez; itt szintén jelentős változások történtek.
Sok dobozgyártó cég már a 2010-es évek közepén is fontolgatta a digitális nyomtatási technológiák bevezetését, és bár kezdetben csak kis volumenek gyártására voltak alkalmasak, a minőség idővel javult, és a digitális technológia versenyképessé vált a hagyományos módszerekkel szemben. A covid járvány tovább gyorsította ezt a folyamatot, és az online áruházak növekedésével a csomagolási igények is átalakultak. Az előrejelzések szerint a csomagolásgyártás világszinten továbbra is növekedni fog, világszinten 2030-ig kb. 20%-os növekedés várható a 2021-es számokhoz viszonyítva, és egyre nagyobb igény lesz a perszonalizációra és a változatos tartalmú nyomtatásra.
Hogyan látod a nyomdaipar átalakulását?
Talán egy kicsit előre szaladtam az előző kérdésre adott válaszomban, de röviden és egyszerűen egy újabb "digitális forradalom" kezdődött el. A történelem ismétli önmagát: ahogy annak idején a szélesformátumú nyomtatásban az inkjet technológia kiszorította a szitanyomást, most ugyanez a folyamat zajlik a csomagolásgyártásban, legyen szó hullámkartonról, hajlékonyfalú csomagolásról, címkegyártásról, könyvgyártásról vagy publicisztikai anyagokról.
Nyomdaipar 4.1.3 verzió
A piac folyamatosan változik, és ezzel együtt változnak az igények is. Bár sokan jósolták már a nyomdaipar halálát, ezek a jóslatok nem váltak valóra. Én azt szoktam mondani, hogy a nyomdaipar nem hal meg, hanem átalakul.
Például, ha 50 évvel ezelőtt azt mondtuk, hogy nyomda, valószínűleg mindenkinek a könyvek és az újságok jutottak eszébe. Az újságnyomtatás valóban folyamatosan csökken, de a könyvgyártás csak átalakult. Régen egy könyvből 30 000 példányt nyomtattak, ma 10 különböző könyvből nyomnak ugyanennyit, és sokkal szélesebb választék áll a rendelkezésünkre, ez a változás pedig új lehetőségeket teremt az iparágban és a fogyasztók számára is.
Emellett ma már nem csak újságokat és könyveket nyomtatunk. Vegyük például a széles formátumú nyomtatást, ötven évvel ezelőtt alig léteztek kültéri nyomtatott reklámok, ma azonban az áruházi dekorációk és display-ek is kiemelt fontosságúak. A fogyasztás folyamatosan növekszik, így minden terméket be kell csomagolni és meg kell nyomtatni. A marketing világában ma már alapvető szabály, hogy az áruház polcain lévő termékeket gyakran a csomagolásuk adja el.
A nyomdák számára kulcsfontosságú, hogy figyelemmel kísérjék ezeket a trendeket, és időben váltsanak technológiát vagy vezessenek be új termékeket a meglévő gyártósorokba. Ez biztosítja, hogy versenyképesek maradjanak és megfeleljenek a változó piaci igényeknek.
Nekünk, mint beszállítóknak pedig az a feladatunk, hogy ezeket a trendeket követve a legkorszerűbb megoldásokat biztosítsuk, teljes háttértámogatással.
Made in China
Az elmúlt években számos gyártó kezdett fejleszteni digitális technológiákat hullámkartonra, címkegyártásra, valamint könyv- és publicisztikai nyomtatásra (inkjet fejes). Ez nem véletlen, hiszen ők is érzékelik a piac változásait és az új igényeket.
Érdemes beszélnünk a távol-keleti gyártók előretöréséről is az elmúlt években. Bár könnyű lenne legyinteni és azt mondani, hogy „csak egy kínai gép”, ez nagy hiba lenne. Én mindig azt javaslom, hogy távolabbról vizsgáljuk a gazdasági helyzetet és a változásokat, ne csak a nyomdaipart szemléljük. Ha megnézzük a világ vezető iparágait – például az autógyártást, a telekommunikációt, a szórakoztató elektronikát, a napelemgyártást – láthatjuk, hogy jelentős átrendeződések zajlanak. Kínában felismerték, hogy az ázsiai piacon túli térnyeréshez szükség van háttértámogatásra és elérhető szervizre, és ez a folyamat a nyomdaiparban is elindult.
Sok éve figyeltük már a kínai gyártókat, de kezdetben elutasítottuk őket. Azonban be kellett látnunk, hogy ez a trend visszafordíthatatlan, és a kínai gazdaság most már minden szektorban jelentős szereplővé vált Európában. Ma már kiváló minőségű gépeket gyártanak, egyedi fejlesztésekkel, és ami a legfontosabb, komolyan veszik a szerviz támogatást.
Ezért állapodtunk meg a Hanglory Grouppal, amely Kína legnagyobb és legtőkeerősebb ipari nyomtatókat gyártó vállalata. Olyan új digitális inkjet technológiákat kínálnak, amelyek megváltoztatják a játékszabályokat a hullámkarton, a címke, és a publicisztikai termékek nyomtatásában.
Mit vársz ettől a Drupától?
Amit korábban említettem, az a digitális technológiák jelentős előretörése több nyomdaipari szegmensben. Már korábban is hallhattuk, hogy a nagy tradicionális nyomdagép-gyártók is elkezdtek érdeklődni a digitális fejlesztések iránt, például láttunk már olyan hibrid flexo gépet, ahol a hagyományos nyomóművek mellett digitális egységek is helyet kaptak.
El tudok képzelni együttműködéseket nagy gyártók között, ahol az egyik vállalat a flexo vagy ofszet nyomtatás területéről érkezik, míg a másik a digitális technológiák specialistája, és közösen próbálnak új megoldásokat kidolgozni. A digitális nagyhatalmak standjain is mindig láthatunk újdonságokat; például a HP és a Canon rendszeresen bemutatja teljes arzenálját, és mindig tartogatnak valami innovációt a tarsolyukban.
Különösen kíváncsian várom a Hanglory standját is, amely a távol-keleti gyártók közül a legnagyobb lesz. Négy nyomdaipari szegmensből négy csúcstechnológiájú gépet hoznak ki, köztük a Hanway Glory 160X HD Singlepass hullámkarton-nyomtatót, amely akár 150 m/perc sebességgel képes nyomtatni, ami körülbelül 17000 nm/óra teljesítményt jelent.
Tavaly láttunk egy lenyűgöző 1606-os modellt egy olasz cégnél a Comói-tó mellett.
A gyártó most továbbfejlesztett Kyocera fejeket szerelt az új, HD végződésű gépeibe, így eddig is kiváló volt a minőség, de most úgy gondolom, le fog esni az állunk.
Nagyon izgatott vagyok… Mikor indulunk már?
